Pintér Sándor: Szívem mélyén mindig is közel állt hozzám, hogy a betegeket szankcionáljam, de ezt a lépéstől óva intenek.
Túlzott rendőrségi mentalitásra utalna, ha büntetéseket alkalmaznának azokra a betegekre, akik nem jelennek meg a lefoglalt egészségügyi vizsgálatokra – nyilatkozta a belügyminiszter egy konferencián. Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy az egészségügy működésének további centralizációja elengedhetetlen, és ezt az egységes gazdálkodásban, valamint az orvosok szigorúbb ellenőrzésében látja a fejlődés kulcsaként. Emellett bejelentette, hogy a kórházakból átkerülnek az otthagyott csecsemők, továbbá a szociális ellátás és a gyógyító tevékenységek teljes szétválasztása is megtörténik.
Pintér Sándor még mindig társakat keres a magyar egészségügy modernizálásához és az egészségügy politikai céljainak megvalósításához.
Szükségem van inspiráló és tehetséges társakra, akik támogatnának engem ebben a munkában. Az együttműködésük nagyban hozzájárulna a közös céljaink eléréséhez.
„Kérlek, formáld át a szöveget a saját stílusodban!” – hangzott el Pintér Sándor belügyminisztertől a Magyar Kórházszövetség keddi rendezvényén.
A belügyminiszter több politikai célkitűzést fogalmazott meg, amelyek közül az első kifejezetten ambiciózusnak mutatkozik a jelenlegi környezetben. Pintér kijelentette, hogy számára az a fontos, hogy az ember a dobogó legfelső fokán álljon, és ennek szellemében célja, hogy Európa egyik legkiválóbb egészségügyi rendszerét alakítsa ki. Ehhez a miniszter véleménye szerint elengedhetetlen a lakosság egészségben eltöltött éveinek számának növelése, valamint az, hogy minden beteg számára biztosítani kell a minőségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést. Bár számos egészségügyi szakértő az elmúlt évek során arra figyelmeztetett, hogy az egészségügyi rendszer teljes központosítása nem feltétlenül járhat kedvező hatásokkal, Pintér továbbra is a centralizálás mellett áll ki. Bejelentette, hogy egységes gazdálkodási, raktározási és eszközfelhasználási rendszert kívánnak bevezetni a kórházakban. Ezen kívül a személyzeti struktúrát is átalakítanák, hangsúlyozva, hogy a szakmai hatékonyság növelése kiemelt fontosságú.
A belügyminiszter célja, hogy a szociális ellátást különválassza a gyógyító tevékenységektől. Eddig kilenc olyan intézményt sikerült leválasztani a kórházakról, ahol kizárólag szociális szolgáltatások zajlanak. „Ez az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembesülünk” – hangzott el a miniszter szavaiból. Kiemelte, hogy több helyen a szociális és gyógyító tevékenységek egyaránt jelen vannak, mint például a kórházakban elhelyezett csecsemők esetében. Jelenleg az országban körülbelül 300 újszülött van, akiket a szüleik nem vittek haza. Őket 2025. december 31. és 2026. március 31. között szeretnék nevelőszülőkhöz vagy bölcsődei ellátásba áthelyezni.
Megvalósult a kormányzati személyügyi rendszer, amelyben minden egészségügyi dolgozó adatai megtalálhatók, beleértve azt is, hogy az egyes szakemberek milyen feladatokra alkalmasak. Pintér kifejtette, hogy a pandémia alatt nagy hiányt érzett az orvosi nyilvántartások egységességének hiánya miatt, de most már örömmel tapasztalja, hogy ez a probléma megoldódott.
Jelenleg a háziorvosok száma a rendszerben nem elegendő, ami miatt számos helyettesítési helyzet alakult ki - nyilatkozta Pintér. Hozzátette, hogy elengedhetetlen a háziorvosi kompetenciák fejlesztése, ehhez pedig megfelelő képzési kereteket kell létrehozni. Az erről szóló új rendelettervezet véleményezésére október végéig volt lehetőség.
A rendőrminiszter a háziorvosok számának csökkenésére reagálva javasolta, hogy az orvostanhallgatók számára kötelezővé tennék a három hónapos háziorvosi gyakorlatot. "Lehet, hogy ez alatt a idő alatt felfedezik a terület iránti vonzalmat" - fűzte hozzá. Emellett kiemelte a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködésüket, amelynek keretében mobil háziorvosi rendelőket üzemeltetnek, és telemedicina révén biztosítanak orvosi ellátást olyan hátrányos helyzetű települések számára, ahol egyébként hiányzik az alapellátás.
Pintér bejelentette, hogy komoly kihívások elé nézünk: a jövőben a háziorvosoknak részletesen indokolniuk kell, miért küldenek pácienseket kórházi ellátásra. Az új egységes alapellátási ügyeleti rendszer kapcsán pozitívan nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a kezdeti nehézségek ellenére az elfogadottsága jelentős mértékben növekedett. A belügyminiszter úgy véli, hogy az e-beutalók arányát is fokozni kell, hiszen jelenleg a beutalások 85 százaléka digitális formában történik, de célja, hogy ez az arány mihamarabb elérje a 100 százalékot.
Számomra fontos, hogy azok, akik nem teljesítik a rájuk bízott feladatokat, valamilyen formában felelősségre vonásra kerüljenek. Ezzel kapcsolatban gyakran figyelmeztetnek, hogy ez a fajta hozzáállás túlzottan autoriter, mintha rendőrségi mentalitást tükrözne.
Pintér kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a betegek egy része továbbra sem jelenik meg az előre lefoglalt járóbeteg-vizsgálatokra. Ezen kívül rendszeresen hangsúlyozza az orvosi ellátás minőségének ellenőrzését is. Mostani nyilatkozatában rámutatott, hogy a járóbeteg-ellátás keretein belül 1964 rendelő közül 53 százalékában az első félórában nem volt betegellátás, és 719 esetben a legutolsó 30 percben sem történt ellátás. "Ezeket az arányokat sürgősen javítani szükséges" – nyilatkozta, hozzátéve, hogy a belügyminisztérium minden tőle telhető támogatást megad az orvosok ellenőrzéséhez, például beléptetőrendszerek telepítésével.
A kórházi várólisták témája is terítékre került, ahol Pintér miniszter kiemelte, hogy Magyarország a szürkehályog műtétek terén kiemelkedően teljesít, a várólisták szempontjából az európai élen járó három ország között szerepel. „Ehhez hozzájárultunk a műtéti díjak emelésével, és biztosítottuk, hogy az összeg 80%-a az ellátást végző szakemberekhez kerüljön” – nyilatkozta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a CT-MR és ultrahang vizsgálatok esetében a helyzet már nem ilyen kedvező. Jelenleg az ultrahang vizsgálatokra 30-38 napot kell várni. Ezen a helyzeten szeretnének javítani: ennek érdekében 31 új berendezést vásároltak, és a finanszírozást is szeretnék emelni. Pintér úgy véli, hogy a háziorvosok bevonása az ultrahang vizsgálatok elvégzésébe hasznos lehet, bár az orvostársadalom ezzel kapcsolatban még nem jutott közös álláspontra. Mindenesetre szerinte bizonyos elővizsgálatokat rájuk lehetne bízni. A belügyminiszter a MR és CT vizsgálatok államosítását is említette, hiszen november elsejétől az állam részben már nem vásárol ilyen szolgáltatásokat a magánegészségügyi szektortól. Az államosítás keretében a magánszolgáltatók közkórházban működő gépeit felvásárolták, és újakat is beszereztek. Összesen 221 szakember képzését is megvalósították annak érdekében, hogy az új géppark hatékonyan működhessen.
Pintér többször is hangsúlyozta, hogy bárki lehet kiváló orvos, ez nem garancia arra, hogy jó kórházigazgató is. Szerinte a főigazgatóknak megfelelő képzésen kell részt venniük, és folyamatosan mérni kell a teljesítményüket. "Mindent, amit lehet, mérni kell; ha pedig nem mérhető, akkor azt mérhetővé kell tenni" - tette hozzá. A belügyminiszter figyelmeztetett, hogy már vannak elsődleges mérések eredményei, amelyek aggasztó eltéréseket mutatnak a kórházak között. "Sokan ki fognak esni az NB1-ből" - emelte ki, de további részleteket nem osztott meg. Arról is beszélt, hogy egységes ellenőrzés szükséges a kórházak teljesítményének értékelésére a kitűzött feladatok végrehajtása szempontjából. A kórházigazgatók teljesítményének értékelésére egy új indikátorrendszert vezetnek be, amely 31 mérőszámot fog tartalmazni: az egyik a vezetői kompetenciákat, a másik pedig az orvosi szakértelmet célozza meg. Pintér hangsúlyozta, hogy a kórházak kutatási tevékenységei nagymértékben hiányoznak. "A pandémia alatt egyetlen javaslat sem érkezett az ágy mellől arról, hogy mi vezetett valóban eredményes gyógyuláshoz" - mondta.
Ami a kórházi adósságokat illeti, elhangzott, hogy 230 milliárd forintot fordít az állam idén a kórházak adósságainak kifizetésére. Pintér arra kérte a kórházigazgatókat, hogy most november elején szóljon aki, úgy látja, az év végéig több adósságot fog felhalmozni a megengedettnél. "November eleje van, most jelezzék, ha valaki bajban van" - fogalmazott Pintér. Arról, hogy mire elég a kormány adósságrendezési segítsége, illetve mekkora eladósodás várható év végéig, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal beszélgettünk korábban.
