Semmi sem megy kárba, ha a kávézaccból állítjuk elő a kávéspoharat.

Az egyszer használatos tartók apróra zúzva remek mulcsot képeznek a növények körül.

Mindig találkozhatunk olyan emberekkel, akik szinte megszállottan foglalkoznak olyan tevékenységekkel, amelyeket mások elsőre talán értelmetlennek vagy haszontalannak ítélnek. Ilyen személy például a portugál művésztanár, Luis Giestas, aki nemrégiben megosztott egy lenyűgöző videót. Ebben bemutatja, hogyan varázsolhatunk kávézaccból egy olyan poharat, amely tökéletesen alkalmas a kávé fogyasztására. Az ő kreativitása és lelkesedése arra ösztönöz minket, hogy újragondoljuk a mindennapi anyagok használatát és a művészet határait.

A projekthez Giestas egy teljes évnyi kávézaccot gyűjtött össze - hét kilót -, majd úgy döntött, hogy víz, méz és agar-agar felforralt keverékével összedolgozva megpróbálja formába önteni.

A kísérlet várakozásokon felül teljesítette a céljait: nemcsak hogy sikerült, hanem messze túlszárnyalta a remélt eredményeket. Ugyanakkor a kis csészék és talpak elkészítése után egy hét száradási időre volt szükség, mielőtt végre használatba kerülhettek volna.

Ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy a poharak belsejéből eltávozzon a megmaradt víz, miközben az anyag fokozatosan egyre szilárdabbá vált. A várakozás természeténél fogva csökkentette az űrtartalmat, és a textúra is átalakult, de mindez nem befolyásolta a lényegét: a végeredmény nem csupán a gőzölgő kávét tudta bensőségesen tartani, hanem a forrásban lévő vizet is, amely nyolc órán át képes volt áztatni a belső falakat.

A poharakról sajnos kiderült, hogy csak egyszer használatosak, hiszen belül sérülések látszottak rajtuk. Ez persze még mindig nem jelenti azst, hogy a kukába kell kerülniük - teszi hozzá videójában Giestas, hiszen összedarálva a komposzt, illetve mulcs részeként növények alá szórva lehet hasznosítani.