Ötödére emelkedett a jövedelmi szakadék a legszegényebb és a leggazdagabb magyarok között.
A legfrissebb KSH felmérés szerint körülbelül kétmillió magyar állampolgár kénytelen havi nettó 101 ezer forintból megélni, míg a legtehetősebb réteg, szintén kétmillió fő, átlagosan 458 ezer forint jövedelemmel rendelkezik. A kutatás rámutat arra, hogy az egyenlőtlenség folyamatosan nő: a legszegényebb réteg jövedelme lassabban emelkedik, és a bevételeik jelentős része alapvető szükségletekre, mint élelmiszer és rezsi, megy el.
A legszorosabb költségvetéssel élő körülbelül kétmillió magyarországi állampolgár átlagosan havi nettó 101 ezer forinttal gazdálkodik, míg a leggazdagabb kétmillió emberre fejenként 458 ezer forint jut. Ezek az adatok a Központi Statisztikai Hivatal legújabb felméréséből származnak.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja az RTL Híradónak azt mondta: "a nyugdíjak reálértéke noha papíron megmaradt, de a valós vásárlói értéke csökkent". A családi pótlék nem emelkedett, az egyéb családi adókedvezmények pedig inkább a gazdagabbaknak kedveztek.
A Központi Statisztikai Hivatal megállapította, hogy a leggazdagabb réteg jövedelme gyorsabb ütemben növekedett, mint a legszegényebb csoporté, ami tovább fokozta a társadalmi egyenlőtlenségeket. Míg 2009-ben a legkevesebb és a legtöbb jövedelemmel rendelkező, körülbelül kétmillió magyar között 3,4-szeres különbség volt megfigyelhető, 2024-re ez a mutató már 4,8-ra ugrott.
A KSH szerint a legkevesebből élők jövedelmének nagy része élelmiszerre és rezsire ment el, szórakozásra a pénzük alig több mint 3 százalékát költötték tavaly.
